Barion Pixel
Connect with us

Megosztott versek

A Scintilla felhasználó összes verse >>>



Porcelán

Kerek világ szegletének
mesebeli lénye tán,
Édes álmot szór az ének,
csilingelő porcelán.

Kicsiny háznak átlátszatlan,
üvegtelen ablakán,
Derengő arc, fájdalmatlan,
érzéketlen porcelán.

Fehérjében tükörképem
ó bár egyszer láthatnám,
S én lennék a párja nincsen,
érintetlen porcelán.

Bokor alján kuporogva,
várok míg az est leszáll,
Féltékenyen fuldokolva
vágyakozom, porcelán...

Vágyom rá, hogy tevé váljak,
Hogy szép legyek és ostobán,
Gyűlölhessek, s én lehessek
A te helyedben, porcelán.

Szív nélkül tündökölve
A tiltott, édes almafán,
Világában üdvözülve,
Boldogságos porcelán.

S én ki érez, s satnya test,
a csodától messze száll,
Lelke törik ezer felé,
mint értéktelen porcelán.

To Top