A Szilágyi Zoltán felhasználó összes verse >>>
Vége van a nyárnak
Már megint egy reggel,
korán kelek ,mennem kell,
De valahogy más lett a táj,
valahogy más lett már!
Rózsaszín gömb simítja a tájat,
s lassan, ráérősen múlik az alkonyat.
Már a nap sem úgy süt korán reggel,
elment a nyár a nagy meleggel.
.Megdermedt a korai levegő,
s az álmos reggeli széllel
Zizegő falevelek hada jő.
Észre sem veszem, gallérom már felhajtom,
s jól eső érzéssel az ablakaim csukom.
Hát ennyi volt a nyárnak?
Vége a kánikulának?
S a reggel, mi mosolygós szép
mára csak egy szép emlékkép?
Elmúlt, de szép volt a nyár,
tovatűnt, elmúlt már.
s énekel a fák közt megbúvó kismadár:
elszállt, elszállt a széllel a mosolygós napsugár.
Hát fogom a holmim, odébbállok,
csinálom a dolgom, nem mélázok,
s ha majd kabátom alól didergő kezem kiveszem,
hát melegít a tudat, hogy lesz még nyár,
lesz még kikelet, mi rám vár.
