A Szilágyi Zoltán felhasználó összes verse >>>
Tábortűz halk szava
Haragos az ég alja, vége van a nyárnak,
hideg őszi estéken hűvös szelek járnak.
A nap is már csak sötét fellegekbe burkolódzik,
fázik Ő is, felhőkabátjába bújik.
Ott a távolba, erdő nyomába, köd szalad,
sárgult idők, szürke valójába ragad.
Festői szépség, szomorú elmúlás,
vége, vége a nyárnak kispajtás!
Hát felhúzom a kabátom,
jól eső meleggel, időm múlatom,
s ázott bakancsom alatt sárga falevelek takarója,
elmúlt csodás nyári meleg hírmondója.
Izzik a falevél, reccsen az ág is,
a tűz melegénél felejtem gondom máris,
s millió szikrával, nyár tüzes alkonyával,
világítja meg a teret, a zord őszi tekintetet
a tábortűz halk szava,
őszi naplemente alkonya.
