A Szilágyi Zoltán felhasználó összes verse >>>
Csörög a vekker, kelned kell
Álmos hajnal, paplant húzod magadra,
álmaid fenn az égbe, csendesen békébe.
Csörög a vekker, kelned kell
vár a munka rád, ezen a reggel.
Korán feküdtél, hogy kipihenhesd magad,
de gondolataid garmada, álmaidat tiporta,
számolhattad a bárányokat, sötét éjben egymagad.
Csörög a vekker, kelned kell,
ismét vár a munka ezen a reggel.
Még most is fáj a kezed, lábad remeg,
derekad a tegnapi napot bánja,
Csörög a vekker, kelned kell
vár a munka ezen a reggel.
Hát húzod, húzod az igát,
húzod, talán egy életen át,
végeláthatatlan teher mögötted,
szusszannál, erőd véges,
de csörög a vekker, kelned kell,
megint vár egy elátkozott reggel.
Robot vagy talán, vagy csak egy szerencsétlen,
örök talány a reggeli szélben.
Kelsz, iszod a kávét, öltözöl,no mert menned kell,
ismét eljött egy dolgos reggel.
