A Szilágyi Zoltán felhasználó összes verse >>>
A mi hazánk
Erdők és fák, lombok és koronák,
városok és falvak,ez a mi hazánk.
Földjét vérrel öntöztük ezer éven át,
majd ellopták,
de akkor is a mi hazánk!
Konca voltunk tatárnak,török basának,
vérünk szívta osztrák uraság,
de ez a föld a mi hazánk!
Születtek itt nagy emberek,
kik halni nem voltak restek,
s éltek elődeink, mik kincset hagytak ránk
ez a kincs a mi hazánk!
Most is itt a veszedelem,
dübörög a határon, de nem eresztem,
Nem akarom, hogy így legyen,
mert a hazám az én vérem.
Ha kell, őseim sírját megvédem.
Ezer éven át a magyart kínozták,
s ha maradt egy kis öntudat,
vérbe fagyva találtad magadat.
Sortűz és akasztófa, tüzes trón, véres balta,
a magyar szívet eltiporta.
De itt vagyunk, vértől áztatott a tegnapunk,
de magyarok vagyunk, s maradunk!
Mert ez a föld a mennyország,
ez a föld a mi hazánk!
