A Saiger Reagens felhasználó összes verse >>>
Vörös hajú téli álom
Új madár szállt fel a fámra
Bánatomnak nagy fájára
Sötétlően fénylő ágra
Vigaszt kereső lelkem kárára
Te szép madár ki tündökölsz
Beragyogod fényeddel arcom
Attól félek egyszer megölsz
De mégis veled lehet teljes a harcom
Vörös hajú téli álom
Nem jön el hiába várom
Messze van ő tőlem régen
Ki tudja mit érzek éppen?
Ragyogó sötétbarna szemek
Átható,szinte beleremegek
Elragad egy másvilágba
Ő lenne a társ ki várna?
Vörös hajú téli álom
Hópelyhekből virág váljon
Eljön még majd én tavaszom
Lesz ki majd mellettem álljon
Mellette olyan más a világ
Úgy érzem minden szabályt áthág.
Milliónyi érzés fog el nyomban
Ha csak egy percig foghatom karomban
Az illat mi elcsábít kéjesen
Félek én jövök ki vétkesen
De nem érdekel míg élvezem
Ha csak ő képes erre nem is kérdezem
Miképp a karjai szorítása enged
Vállára hajtom bánatos fejem
Úgy érzem szívem így kevésbé szenved
De az ő szívében nincsen helyem.
Nem lehet az én kedvesem
Nem válthatja ki semmilyen tettem sem.
Csak ő marad nekem a végén
Mit akarok még én?
Nem értem mit érzek s mondok
Ettől csak erősödnek a gondok.
Még mielőtt elmegyek csak egyet mondok
Az ki erre a szépségre vigyáz helyettem
Jobb helye van mint mellettem
Távoli szemlélő leszek én csupán
Minden érzés s gondolat után.
Álmaimban még velem jár
Minden percben átölel erős karja
Akkor ér az enyémhez bársonyos ajka
Szívem megint táncot jár.
Felpezsdítő forróságtól izzó nyaka
A fénytől szikrázó vörös haja
Szemében izzó végtelen vágy
Amelyből sugárzik csak ránk vár az ágy.
Tiltott gyümölcs ez s az is marad örökre
Pár apró érzés az élet apró öröme
Csak messze érzem ízét a számon
Ez csak egy vörös hajú téli álom
