A Kovácsné Adrienn felhasználó összes verse >>>
Hit kérdés
Olykor elgondolkodám van e
Ki csendben vigyáz reánk?
Kiáltásunk, fohászunk érti?
Vagy szélben csendben elenyészik.
Öröm ha embert éri
Nem nézi honnan ered
Repes a szíve hogy az élet
Nem tőle vesz el.
Ám midőn bánat, veszteség jő
Már nem oly megértő,
Égre tekint, s vádlón kérdi:
Miért engem súlytasz megint?
Holott tudhatná, választ
Hiába vár, odafent nincs
Ki ő vele szóba áll. Életét
Önmaga teheti jóvá.
Van kinek hite vak,s
Bármily csapást elfogad.
Nem kétli, hogy megérdemli
Mennyben fog ő üdvözülni.
Bármit tesz is ráfogja,
Ez így volt megírva.
Az ő Ura akarta,
Szó nélkül elfogadja.
Van kinek hite ingatag,
Neki alap ha jutalmat kap.
Gond, bánat idején eseng
Ura kegyeiért.
S van ki nem hiszi
Odafentről őt is őrzik,
Nem fogad el olyan Urat
Ki elveszejt ártatlanokat.
Életének ballépésit, rossz
Döntésit nem hárítja másra,
Tudja jól tetteinek lesz
Majdan utó hatása.
De kérdem én hogy' lehet
Szó nélkül, csendben tűrni,
Szemlesütve imákat fűzni
Mikor szíved megszakad.
Épp csak sarjadó élet,
Semmivé lesz, nem hagy
maga után mást csupán
fájdalmat és gyászt.
Ha lenne oly jó Urunk
Mint sok ige állítja,
Szülőnek gyermeket
Siratni nem hagyna.
Tanító célzattal nem
Lenne kegyetlen, hogy
Mégtöbb imádság
ő hozzá elérjen.
Továbbra is abban hiszek
Életemet én terelem
S hogy mi lesz velem
Rajtam áll, nem Istenen.
