A Zita Olah felhasználó összes verse >>>
Lógunk egy kötélen...
Lógunk egy kötélen a hold alatt.
Egymásnak fordulva tép a szél.
Szemünk kiszáradt üveggolyó.
A vihar utáni csend beszél...
Lógunk egy kötélen a hold alatt.
Sosem temet el senki sem.
Véget ért már a háború...
Mondd, ez miféle győzelem?
Nincs vesztes, se győztes.
Üres és szürke minden.
Megnyerted magunknak a semmit.
Most örülhetünk a nincsen.
Csak lógunk egy kötélen a hold alatt.
Csak lógunk egy kötélen csendesen.
Félek, hogy már nincs mit adnom.
S hogy neked sem kell tőlem már semmi sem.
