A Blahó János felhasználó összes verse >>>
Szemetelünk (2004-04-03)
Mivégre gondolnám, hogy az élet szép,
hiszen köröttünk ott a sok szemét,
amely már szúrja az ember szemét.
S nem egynapi a szemétdombunk,
nagyon sokat kellett eldobnunk.
Lassan el kéne gondolkodnunk,
mivégre szórjuk szerte szét
a csikket, papírt, italok üvegét.
Közerkölcsünket így mi verte szét?
Nem rég még bűn volt, ha szemeteltünk,
de ma, ha látjuk, szólni sem merünk,
mert baseball ütővel betörhetik fejünk,
veszélybe kerülhet az életünk.
Európában még remélhetünk?
-vagy ott is csak szeméttel együtt élhetünk.
Mindenki nem ünnepelhet.
