A Blahó János felhasználó összes verse >>>
Lelkem (2003-07-23)
Lelkem a magány lélekszobra,
-néha magammal sem állok szóba-
egyedülvaló és másolhatatlan,
csontos eszmékhez láncolhatatlan.
Lelkem maga van zsúfolt szobában,
társtalanul egy nagy társaságban,
egyedülvaló és pótolhatatlan,
a titok benne kódolhatatlan.
