A Blahó János felhasználó összes verse >>>
Késpengét kovácsol a szívek kalapácsa
Késpengét kovácsol a szívek kalapácsa,
éle makacsság, hegye fájdalom.
Vörös obeliszk ködös csúcsán
a béke villog a betonra.
Közös keselyűnk dögök húsán
acsarkodik a tolvajokra.
Késpengét kovácsol a szívek kalapácsa,
éle makacsság, hegye fájdaom.
Döbbent mozdulatlanság feszül,
izmok közt búvó rettenet
görcsös sírássá szelidül.
Nézd kiszáradt kezemet!
Késpengét kovácsol a szívek kalapácsa,
éle makacsság, hegye fájdaom.
Hideg kövekre csordul a könny,
sós patakokká dagad.
Hangod börtöne a közöny
szemed tükrére is rátapad.
Folytogató düh forr, a harc akarása.
Késpengét kovácsol a szívek kalapácsa.
