A Blahó János felhasználó összes verse >>>
Kiáltok világot
Kínlódott, sírt, jajgatott,
méhe világra dobott.
Anyám vére legott
ereimbe életet adott.
Ordító számba emlőt dugtatok,
de most szabadon kiálthatok.
Kiáltok erdőt, sok virágot,
gondolok hozzá harmatot.
Kiáltok tengert, és partot,
s álmodok hozzá jó Napot.
Ti éveket is eldobáltok,
én összerakom a sok hónapot.
Kínlódott, sírt, jajgatott,
méhe világra dobott.
Még nem tudtam akkor ott,
hogy világot kiáltok.
