A Blahó János felhasználó összes verse >>>
Szabálytalan nyár (szonett)
Hideg-kergető szabálytalan nyár
A föl-föllobbanó égi szerelem.
Ha szíved táruló hangárja vár,
verdeső szívemet benne keresem.
Miként benned él forrongó lelkem
kopár magasból öledbe hullva,
te utódokat álmodhatsz velem
Most, és holnap, és százezer év múlva.
Ellenálltál, mint erős régi vár,
de meghódítva most remegve vár
szemeid kékje, éltető elemem.
Az ég a Földgömbre rásimulva,
mint ahogy mi vagyunk összebújva.
Testünk összefonódott szerelmesen.
