A Blahó János felhasználó összes verse >>>
Igazat hazudtam
Elvont, végtelenbe nyúló síkon
ábrázoltam az élet vetületét
a valóságtól elrugaszkodva,
de nem torzítva lendületét.
Órám számlapján a percek,
melyeket toll-mutatóm jelez,
elhasznált szívdobogásból lesznek,
amit a félelem kisebez.
Az élet zajtalan forduló kerék.
Így nem tudhatom, éppen fenn,
vagy lenn keressem a magamét.
Csak az bizonyos, lépnem kell.
Harcok, mennyi szélmalomharc
az idővel, időtlenséggel.
S a győzelem egy megújult arc
beerezve festetlen vérrel.
Ha bármerre nézek, hazám
vesz körül, e testetlen föld,
mely mégsem üres, mert anyám
minden csöppnyi hézagot betölt.
Minden csúcs szellem magassága.
Minden völgy a szépség hordozója.
Ahit a szenvedők makacssága.
A Nap a betegek gondozója.
A tűz a szerelem melegsége
elhamvaszt kövér bánatot.
Csillagfények égi legyintése
hoz tetteinkre bocsánatot.
Nekem bocsánatot arra,
hogy igazat hazudtam,
szárnyaszegett dalra
új szárnyat ragasztva.
