A Blahó János felhasználó összes verse >>>
Kör-körösen
Izom-hegyek közt vér-patakok
hordozzák a siető életet.
Szürkés tenyeremben pirosló
vérrögökké forradt képzelet
szendereg önfeledt álmában.
Felduzzadt ráncos párnákon
hánykolódik könnyé olvadva,
kesereg elveszett árvákon,
míg fogva marad a kézben
újra megalvadva vörösen,
ujjbegyeimmel bezárva,
és forgunk együtt kör-körösen.
