A Blahó János felhasználó összes verse >>>
A holdfénybe sírtam éjjel
Kiszakítva a végtelenből,
mint hiéna-marta konc,
rozzant tanyák gémeskútjára
aggatva, mint árva kolonc,
nemzedékek oltárán szakadatlan
kínlódva, csonkult reménnyel,
karmazsin-vörös könnyeket
a holdfénybe sírtam éjjel.