A Blahó János felhasználó összes verse >>>
Megvénültek
Ráncokká gyűrődött a bősz idő
lilás erekkel kipingált arcokon.
Májfoltos hasakra ül az éj
növekvő súllyal. Kivájt árkokon,
tört hegyeken átrobog a szél,
meglegyintve képzelt isteneket
megvénültek oltalmára kél.
Ledönt előítélet-szirteket,
ismeretlen új világba ér.
