A Blahó János felhasználó összes verse >>>
Természet 2.
Fű fölött, a lomb alatt
ülök magányomban,
s ringatnak nyomban
rég elmúlt emlékek.
Előtűnik a holnap álma,
benne zöldül millió pálma,
és amerre lépek
virág nő, s fátyla
reám terül az éjnek.