A Blahó János felhasználó összes verse >>>
Könnyezem (1975, 11. 15.)
Rohanó órák között lihegek.
Időtlen ágról olajzöld levél
fanyar mosollyal üdvözöl.
Lehelete körüllebeg, zenél,
akár a fagyos szél lila ajkamon,
amint jégvirágot bont az ablakon.
Megreped még a büszke ég is,
ha Nap világítja izzó vörösen.
Szememben már a tűz ég is,
nemcsak parázslik. Most könnyezem.
Könnyezem a múltat, a jelent, a barátot,
ki elment, s akit mégis én örökké látok.
