A Blahó János felhasználó összes verse >>>
Természet (1975. 08. 30.)
Kibomlott hajú lombkorona
hangom szelében leng ide-oda.
Lágy dombok emelkednek.
Dombtetőn rózsák teremnek.
Dombok közt a völgyben lenn
a holdvilág csókja megpihen.
Vérbő patakok rohannak.
az erdő mélyén feldagadnak.
Előttem két út összeér.
Közel, s távol minden fehér,
csak az erdőség sötétedik
mélyébe rejtve dús kincseit.
