A Blahó János felhasználó összes verse >>>
Szalonnasütés (1975. 06.09.)
Szalonnazsírtól fellobban néha a láng,
vörösre színezett arcok mosolyognak,
és mintha hallanák, amit mond a gitár,
körülöttünk a fák dallamra hajlongnak.
Izgató sötétség, a tűz fénye körül,
vágyó pillantások, és elfojtott hangok,
egymásba fonódó füstkarikák fölül,
alul egymást kémlelő, fiatal arcok.
Távolabb autók zúgnak a hídon át,
ennyi a külvilág. Itt csak a tűz lobog,
bennünk visszatükröződik a lobogás
szívünk önfeledten egy ütemre dobog.
Sült szalonnánk csiklandozó illata száll
a fogak dolgoznak most, meg-megvillannak
a fényben, mely szemünkben visszfényre talál.
A Körös vize viszi minden fiatalnak
üzenetünket a gitárhúr dallamán.
