A Blahó János felhasználó összes verse >>>
Az utolsó szó jogán (1975.05.25.)
Ördögvér folyik lüktető erekben,
műanyagszívű vad emberekben.
Forr a levegő, és gépek rohannak,
lendkerekek, mint szívek dobbannak.
Fortyogj csak élet, főzd puhára őket,
az egymás ellen harcra kelőket!
Lebegjenek ég s föld közt a haragvók,
álmodjanak rémeket az alvók!
Rázd fel már a lelkeket szédült világ,
mert kell még néhány fejre olajág!
„Megállj”-t kíván a dübörgő rohanás.
Elröppen a szó, kell valami más.
Életünkben, e másodpercnyi létben,
végső örökösünk a halál. (Még nem!)
Mondhatnánk akár csak egy jó szót talán,
milliárdnyian,
akkor az utolsó szó jogán.