A Blahó János felhasználó összes verse >>>
Vasárnap munkába menet (1975.04.13.)
Vasárnap keserves, fárasztó hajnala.
Az utca kihalt egyedül ballagok.
Íme látható a munka diadala,
nincs éjszaka, vasárnap, ünnepnapok.
Szitál az eső, én megyek rendületlen.
Lehajtom fejem, nyakamat behúzom.
Néhány teherautó húz el mellettem,
és mind lefröcsköl ott helyben az úton.
Csikorgó fogam a szélben összekoccan.
Munkába tartok, nyakamba víz csorog.
Korán van, öt óra, még lélek se moccan.
Egy kerítés mögül kutya vicsorog.
Mások alszanak nyugodtan, meleg ágyban,
míg nékem menni kell esőben, sárban.
Az idő eljár, a munka meg nem állhat,
ha fázom is a bélelt nagykabátban.
