A Adorján Dávid Attila felhasználó összes verse >>>
Tavasz érkezés
Engedett végre az öreg tél,
előre engedte leányát a tavaszt,
a parkban mindent elönt a verőfény.
Párok csevegnek a padon,
mindenki boldog, mert mindenki él,
a zöldellő lomb, a dongó is beszél,
csak én járok egyes-egyedül
a régi út közepén.
Kéken tündököl az ég
A vad, komor fergeteg helyén
most gyermeteg, rózsaszín fellegek.
A természetben, mint gyógyuló betegben
zúg a friss vér, az illatokat felkavarja az áprilisi szél.
Ó szent tavaszi idő!
a megfagyott világ már mélyen belefúrta magát lelkembe,
s most mintha feltámadtam volna, úgy hatott rám az első meleg,
mint valahol fenn, isteni karban az angyalok éneke.
