A Adorján Dávid Attila felhasználó összes verse >>>
Hangulataim
Viharos sokszor a lelkem,
hányja, dobálja hangulataim
mert a világot, s magamat meg nem érthetem.
Egyszer csüggedés, mélabú lesz rajtam úrrá,
tehetetlenség vad ború. Máskor rám tör a jókedv, az erő
csábít a szépség, az ihlet, a szerető.
Sokszor ilyen az én lelkem, de ez így van rendben,
Küzdenem és szeretnem kell,
Gyűlölnöm és szeretnem.
