A Szemerédi Izabella felhasználó összes verse >>>
SEMMI
hideg. sötét. nyitod de zárásra
tágra a szemed, hátha kipislogsz.
szerettem volna szeretve lenni.
de tudom, nem szereted az esőt
engem, szemerkélve áztam arcodon
körvonalaidon mostam tisztára
ruhám, lecsordulva érzelemig
szívem szívedről visszaverődött
fény, letörölted cseppben összegyűlt
tengermély nézésed medencémből.
örökre húzva közénk valami
rettenetes szétfeszíthetetlent.
mert sem Isten, sem napfény, sem Gyermekem
nem Vagyok.
nem szerethet SEMMI!
