A Szemerédi Izabella felhasználó összes verse >>>
egy valaki (emlék) foszlánya
elmosódott páráinkon keresztül
pislogtunk egymásba.magunk kerestük,
de nem találtuk.átsiklottál rajtam.
fürödtél a nőkben.toporzékoltál.
megromlottál.rásimultál a földre,
ahonnan vétettél,belekortyoltál.
mondd,milyen keserű a bűz a csöndben!
primitív körvonalaid rajzanak
körülötted.beléd fojtják a mocskot.
beidegződés csupán a hanyatlás?
a monoton keringőzés a léttel?
a kis előjátékok,hogy hanyatt láss
keresztben azzal,akinek megszántak?
átvillansz vonásokon,pupillákon
emlékeztetőül.előre szóltál.
(hisz neked mindig igazad volt és lesz.)
tudod mit?baszd meg az összes igazad
