A Suszter Boglárka felhasználó összes verse >>>
Vívódás a hangulattal
Csak fekszem mozdulatlanúl
S szívem dobban számolatlanúl,
Közben az idő elszabadúl,
És a sötét térségben elhomályosúl.
Egy légáramlat átjárja testem,
Én közben írom a versem,
Megjelenik egy sötét szellem,
S kegyetlen elméleteket gyárt bennem.
Megállíthatatlanul gyorsúl, s megvadúl,
A levegő páratartalma belém szorúl,
Fulladozom a kialakúlt tengertől,
S ömlik az árvíz szemeimből.
A vad viharfelhők megszüntek,
A megszállott démonok elmenekűltek,
De egy kísértet még ittragadt,
Zsibbadt ötleteiben elfáradt.
Tenyerem leizzadt,testem kifulladt,
De ez a harc abbamaradt.
S Ő most elszaladt, alúl maradt.
Csak fekszem zajtalanúl,a megfakúlt kép tisztúl,
Valami bennem megmozdúl,
Tömérdek energiám felszabadúl,hangulatom átalakúl.
Érzem a szabadságot,kitárom a hűs ablakokat,
Figyelem a kakasokat, madarakat; dallamukat,
Megállíthatatlanúl elvégzem feladataimat -így szombat-,
Élvezem a napsugarat és várom az esti csillagokat.
