A Szivek Dorottya felhasználó összes verse >>>
Álljunk meg egy percre!
Szeretem. Érzem.
Lángoló szívvel szeretem őt
csak kihúnyni ne hagyja tüzem.
Felidézem szerelmünk első lobbanását.
Mosolygok. Igaz szerelem.
Megannyi emlék ringatózik bennem
lágyan, csendesen.
Csókok, ölelések, szép szavak melengetik lelkemet.
De kifakulni ne hagyjuk! S bár az idő sebesen száll, s megannyi teendőnk siettet minket,
de ne szaladj! Várj!
Álljunk meg az alkonyatnál, hadd szaladjon, hadd siessen az idő, hadd menjen le a nap,
Várj!
Nézz rám! Ne siess! Figyelj! Ez az én naplementém. Neked adhatom ha kéred.
De csak ma. Mert a holnap nem az enyém.
2018.08.22.
