A Pécsi Ágnes felhasználó összes verse >>>
Egy kicsi lány anyák napi ajándéka...
Egy kicsi lány ma reggel nagyon izgatott,
tegnap titokban virágot hajtogatott,
beszínezte piros festékkel,
szirmaira szívecskéket rajzolt kékkel.
Eljött a reggel most nagyon korán,
még csend lepte be a lakást,
kicsi lány rejtett kincsével kezében
anya ágyához lépett serényen.
"Anyukám, anyukám,
anyák napja van ma,
engedd, hadd bújjak az ágyadba,
kincs van a kezemben,
titok, amit neked szántam,
majd a paplan alatt átadom,
senki meg ne lássa!".
Anyuka mosolyog,
magához húzza lányát,
két fejecske paplan alatt,
titkukat sutyorogva bezárják.
"Anyukám, csináltam neked egy rózsát,
- kicsi keze kinyílik, anyának adja át -
pirosra festettem a szirmát,
kék szívecskéket rajzoltam bele
szívemből, ez a szeretet jele.
Azért lett kék, mert úgy gondoltam,
nagymama már az égen ragyog,
küldök neki is a szeretetemből nagyot,
szép kéket, hogy csillagként még fényesebb legyen,
s tudom, hogy ezzel téged is megörvendeztetlek."
Anya nem szól...
könnyei beszélnek,
annyira büszke és boldog,
szinte fáj, amit ott belül érez,
óvatosan szívéhez húzza a virágot,
majd egymáshoz bújnak a csendben,
s csak a szívük dobbanása hallatszik...
meghitten összebújnak ketten!
Pécsi Ágnes
