A Pécsi Ágnes felhasználó összes verse >>>
Egy hintaszék...
Egy virágos otthonka,
apró papucs, gyerekméret,
textilzsebkendő
meg sok-sok fonal,
kötőtű egy gombolyagba mélyed,
egy füzet, apró betűkkel üzenve,
könyvek sorban, Petőfi, Váci,
Várnai elől a sorrendben,
mind-mind mesél,
visszaidéz egy álmot életemben.
...hintaszék ring a sarokban,
kicsit nyikorog is a parkett,
kilazult deszka ütemre sorolja,
csak mondja, mondja,
anyámról szól, nem unja...
Egy virágos otthonka,
csoszogva jár apró lába,
kicsit szipog, zsebkendőjét nem találja,
fonalak itt-ott futnak szerte,
majd gombolyagról csattog kötőtűje,
majd szaladó betűket ír füzetébe,
kicsit olvas, forrongót, igazat, meg anyásat,
...hintaszék már nem ring,
mégis látom, hallom
benne mosolygó, dúdoló anyámat!
Pécsi Ágnes
