A Dr. Horváth Anikó felhasználó összes verse >>>
Ígéret
Bohón, boldogságtól itatva
könnyen repül a szó a kedves felé
szeretlek, holtomiglan-holtodiglan.
Most, hogy a mindent elsöprő idő
megjelent életünkben
Nekem kedvezményt nem ad,
de vígasztal a tudat,
hogy Te kaptál még időt
használd fel bátran merítsd ki a kelyhet
légy újra fiatal és bohó.
Ennél több tanácsot nem adhatok,
megfogadnod csak akkor kell, ha akarod.
S ha már az idő így döntött, tudd,
hogy „Odaát „ várlak reszkető kézzel
alamizsnáért esedezem a sorshoz,
ha megjelensz odaát
poraimból magadhoz emeljél,
vagy mondhatod
„fúj koldus” tűnj el előlem,
s fordítsd el fejed.
Előttem mindig az vagy
kit anno megszerettem,
kivel életem szívesen újra leélném
Ezért, ha kell a túvilági kapunál,
ahol egyszer biztos mindenki áthalad,
örökké várlak majd,
mint régen a keresztnél.
