A Emma B. Davies felhasználó összes verse >>>
Polly Waterlilly
Polly Waterlilly
Hogy mondjam el,mi bántja lelkemet?
Az elmondhatatlanba hogyan kezdjek bele?
Az ég elborult, a sötétség megvadult
A fájdalom nem szűnik, a köd erősödik , megvadít
Hogy mondjam el mit jelentesz Te nekem?
Kifejezni szavakkal ezt sehogy sem lehet
Nélküled az életem üres lesz
Kiáltásomat senki sem hallja meg
Ki vagy valójában? Ki vagy ó Te drága?
Értékesebb vagy minden pénznél, arany,gyémánt nem ér semmit
Bölcsességed messze repít, szerénységed elvakít
Tehetséged fel sem fogod, pedig félelemre semmi okod.
Annyi mindent adtál nekem, de én így is csak büntettelek
Kerültelek, kergettelek, eltaszítottalak. szidtalak
De Te így is kezedet nyújtottad a bajban
Nélküled mit érnék én? Mi lennék most ha Te nem lennél?
Egy tárgy...messze innen egy föld darab
Fel sem fogom mit tettél Te akkor!
Viszonozni én ezt sehogy sem tudhatom
Elhagytál! El fogsz hagyni...
Ha menned kell, hát menj tovább
Ne mondj búcsút az csak fáj!
Menj csak menj tovább
Ha majd egyszer évek múlva gondolsz rám
Tudd, hogy hálám egyszer rád talál!
Én minden nap gondolok rád
Te egyetlen, igaz, hű barát!
