A Emma B. Davies felhasználó összes verse >>>
Szabadon, őszintén
Szokd meg, hogy soha sem nyerhetsz
Bármit teszel te leszel a vesztes
Tehetnek veled, amit csak akarnak
Üssetek, alázzatok, köpjetek le rajta!
Könyörgöm emberek
Nyissátok már ki a szemetek
Nem látjátok mennyire kétszínű?
Rosszabb, mint egy döglött kétéltű.
Hiszen mindenkinek hazudik!
Én vagyok a hibás?!
Mert nem tűrőm el amit ez a csicska csinál?
Ó te kis gyáva féreg!
Tiszta szívemből gyűlöllek
Ha letelik a két év
Vissza üt minden mit velem tettél
Mit képzelsz te magadról?
Távolról hatalmas nagy a pofád
Szemtől szemben meg már te vagy az ártatlan kislány?
Ó te hazug cickány!
Légy csak büszke magadra!
Ennyire megalázni magadat…
Intelligensnek hiszed magad, mert egy hülye k*rv* vagy?
Ajj te szánalmas dedós lány
Befogadtak, szerettek jó páran
És így is van pofád átverni anyádat?
Ha ismerné a való lényed
Úgy dobna ki hogy lábad nem érné a földet
Nem is érdemled meg
Hogy miattad idegeskedjek
Nem is vagy méltó rá,
Hogy szétrúgjam a pofád
De tudd meg Krausz Mária
Mit tettél megbocsáthatatlan
Lent a Földön annak hazudsz, akinek akarsz
DE FENT A MENNYBEN ISTEN A POKOLRA ZAVAR!
2010.12.23.
