A Emma B. Davies felhasználó összes verse >>>
...
A világ összekavarodott, megőrült, végül összeomlott. A benne élő emberek a semmivé lettek egyenlők. Senkim sem volt már. Család, barátok idegenekké váltak egy pillanat alatt. Senkibe sem lehetett bízni többé. A világ kegyetlenné, hideggé vált. Rossz volt. Hideg. Mintha egy részem meghalt volna. Csak azt tudtam, hogy soha többé nem akarom ezt érezni.
Nekem ne ígérj!
Nem kell hazug szavad
Tőlem ne kérj
Nem adom érted szavam
Hagyj magamra jobb nélküled
Ne mondd, h segítesz
Ha nem teszel semmit sem
Nem adnak semmit ingyen
Mindenért szenvedni kell
Egyedül jobban dolgozok
Csak magamban bízhatok
Mindent megtettem volna érted
Te voltál a kincs, az élet
Mindenkinél jobban szerettelek
Mindent elmondtam neked
Te még is szó nélkül elhagytál
Nem üzentél nem szóltál
Mit jelentettem te neked?
Nem mást csak a munkád kenyere?
Elengedted két kezem
Nincs nekem már senkim sem
Te voltál az egyetlen
Kiben bíztam akit szerettem
Imádlak még is gyűlöllek
Hívlak még is kerüllek
Barát vagy még is ellenség
Hiányzol, már még sem kellenél.
