A Bacsa Márk felhasználó összes verse >>>
Egyedül
Szólok, de nem felel,
Szólnék, de nincs velem,
A hibáimat keresem ,
Meg is lelem,
A múltat nem feledem,
Pedig kellene,
De nem lehet,
Keserű az élet íze.
Talán szégyen,
Amit érzek éppen,
Védtelenül,egyedül lépek
az éjbe, bele a sötétségbe,
ürességbe,
a pillanatnyi szívtelenségbe,
ahol érzelmeknek helye nincsen ,
Szívemnek párja sincsen
már, elillan minden,
emlékfoszlányok itt bent
a fejemben keverednek
össze ,na meg vissza,
valaki a levét majd megissza
annak amit tettek velem
sokan, mellettem kevesen
voltak , én pedig ostoba
voltam mindaddig ,amíg
el nem oszlott a hit , a remény,
ami bennem volt és most itt
állok egyedül,hogy hogy vagyok?
Remekül.
