A Bacsa Márk felhasználó összes verse >>>
Múlt
Szívem darabokra szakad ,
Ha néhanapján bevillan
Egy múltbéli kép titokban,
Rejtőzve egy szitokban,
Egy rossz szóban, vagy mondatban.
Szemed néha felcsillan,
a szép pillanat elillan ,
rövid a pihenő,így hogyan
lehetne mindenre idő?
Köszönöm... nem írtál , nem hívtál
amikor megtehetted volna,
Köszönöm hogy sírtál ,hogy bíztál,
mikor nem kellett volna.
Más karokba csalt téged az élet útja,
Más utakon járunk egyazon világban.
Ha vártál volna, boldogok lettünk volna
újra, boldogtalanság maradt utánad a porban .
Most szótlanul hallgatom
fejemben hangodat ,
látom mosolyodat ,
megszokott arcaidat,
átélem harcaidat
újra és újra ,
bár nem értem,
de ez nem akkora szégyen.
Széjjel tépve
fúj el a szél engem ,
mint egy falevelet ,
már nem érzem
azt sem, ahogy
levegőt veszek,
el játszottál velem ,
tudtad mindent megteszek,
hogy neked jó legyen.