A Kis Kornél felhasználó összes verse >>>
Kis Kornél - Remény
Remény
Hatalmas szikla jő most felém,
Dühöng, tombol a viharos éj.
Lángcsóvák hada belülről pusztít,
Törve, zúzva akaratom tépi szét.
Fellegekből villámok száza sújt,
Süvítő ősi szél hasít, rombol vadul.
Megnyílik a Föld, majd bele remeg,
S vágtató hullámok porrá őrölnek.
Sivár pusztákon a meleg perzsel,
Másutt millió homokszem fed el.
Az idő vasfoga teljesen felemészt,
Hová tűnik el minden remény?
Távolban csillogó, fehér fénysugár,
Csupán nyílik egy apró, vörös virág.
Mellette senki sincs, ki őt gondozza,
Hisz látom, ő a remény egymaga.
