A Nagy Laura felhasználó összes verse >>>
iroha
A bú csinálta dühből elcseszett életem,
fogja gátként, gyötrő hűséges irgalom.
Íze jégként koccan lelkemhez, mint
nap nyáron, óvva őrzi pótolhatatlan
részeim. Sehol szörnyei toronyba űztek,
védj
zsákba
zárt
valóság. Utamon teremjen szép semmike,
rettegjen parttalan ösvényeken más.
Levehetős kis járulékaim hagyd gyarló
gőzfelhőként felettem, éltess engem.
Dönts csak bátran a
NEVEMBEN.
