A Oláh Barbara Viktória felhasználó összes verse >>>
Lélekbörtön
Börtönben élek.
Börtönben, melybe magamat zártam be.
Egykor a békesség, s nyugalom szigetének hittem,
mely lelkemet a végtelen szomorúságba vitte.
Rácsok mögül szemlélném a világot
de csak egy köd, mit magam előtt látok.
A köd, mely elválasztja
a rabszolgaságot és a szabadságot.
Szabadulnék, hogy lássam a világot, érezzem az életet!
Olykor érzem, talán életfogytiglan az ítélet
mit tárgyalásomon hirdettem.
Így a jó Istent kérem, adjon egy kulcsot nékem,
hogy szunnyadó lelkem s testem újra élhessen.
