A Oláh Barbara Viktória felhasználó összes verse >>>
Magány
Én hű társam, ki reggelem s éjjelem.
A kezem fogod szorosan
s kísérsz engem szüntelen,
mintha elhagyni sosem akarnál engem.
De most már engedj, szabadulnék!
Magamnak más párt választanék.
Félek elengedni, mégis vágylak hátrahagyni.
Menj hát, s lelj mást,
drága jó cimborám, magány!
