A Oláh Barbara Viktória felhasználó összes verse >>>
Gondolatok vihara
Létem bizonyítékai, emlékek,
kétarcú lélekirományaim.
Kavargó folyamként tartjátok
fogva elmém.
Bolond, tébolyult érzések,
szívem szavai.
Éltem csodáját őrületbe kergetitek,
ti, elmém cinkosai.
Feledni nem engedtek.
felélesztitek, mi halványulna régen.
Kérdem: miért éltetitek?
Hisz értelme nincsen.
