A Across felhasználó összes verse >>>
Temetés
Csak azért jöttem, hogy megmutassam a rosszat,
Hogy tudd amiben hittünk, azt úgy nem lehet,
Kapzsi uzsorásként adtam, amit adtam,
Titkolva, hogy végül mindent elveszek.
S most döbbenten állsz az omló falak között,
Kapaszkodód szakadtan lebeg,
Belülről tör rád a rémisztő valóság,
Illúziók közé préseltelek.
Harang kondul a megakadt időben,
Foszladozó múltunk palástként takar,
Mint gyanta a ráragadt rovart,
Én vagyok az, ki fogva tart.
De szürke árnyamon áttör a fény,
Kékre festve az eget,
- ragyogó nap az ébredéshez -
A rám dobott föld,
csak engem temet.
Főfai S.