A Árvai Emil felhasználó összes verse >>>
Kispróféták nagy Igéi: Jóel
Miféle fegyver szerencsés, midőn
bús sáskahad, felhőzve napot,
éji gyászt borít ránk délidőn,
s varázsol kertből sivatagot?
Élő víz mikor s hogy árad
életre kelteni kiszáradt
mezőkön elalélt nyájat?
Minden kéz hiába fárad,
erőt merítni nincs mivel.
Halálos álom borulhat ránk,
ha bajba kerülve hallgat a szánk.
Ó, ha nincs ébredés, sírni kell!
Szívet szaggatón, mígnem eljő
könnyeink kamatja: áldás-eső.
