A Árvai Emil felhasználó összes verse >>>
Levél a tékozló fiúhoz
Kedves Barátom! Eleged lett az atyai házból,
úgy hallom. Kipakoltál, bepakoltál;
őszinte ember itt meg nem áll,
dobbant, éli világát messze máshol.
Jól van; otthon úgysem lehetne
kirúgni a hámból, nem tűrné Apád.
Megsúgom: Ő mindig fiai javát
munkálta, nem kedvüket kereste.
Mi rossz és mi a jó, ki tudja igazul?
Nem biztos, hogy neked van igazad;
vélem, bölcsebb az Öreged, mint mi. Kiakadt
rajtad, ám visszavár. \"Mert jóságos az Úr.\"
