A Szokolay Zoltán felhasználó összes verse >>>
Z
Csak nézem őket majd, míg átsietnek,
határozottan, mintha céljuk lenne,
nevük ne kérdezd, nem jut már eszembe,
ahogy tiéd sem, névtelen szeretlek,
terelik őket? vagy maguktól mennek?
milyen parádé? végső seregszemle,
leszegett fejjel, nem nézve szemembe
vonulnak, egyre ismeretlenebbek,
talán megérintettem őket egyszer,
bőrükhöz értem, épp csak ujjhegyemmel
rajzoltam rájuk villám Z-betűt,
hová sietnek? mi lett életemmel?
halandó ésszel ezt nem érhetem fel,
eltűnnek mind, csak te vagy mindenütt.
