A Bátki Soma felhasználó összes verse >>>
A pokol folyója
Sorban állnak a katonák,
Várják vezérük parancsszavát,
Oldalukon kardok, kezükben dárdák,
S síri csendben várják vezérük parancsszavát,
Az ellenség csak ordít,
Hallatja vérmes hangját,
Közben a téli szellő hűsít,
Szinte fagyasztja a gonosz torkát,
A két sereg csak vár,
Mert közöttük jeges folyó zúdul,
S tudják elragadja őket az ár,
Ha az egyikük meglódul,
De a támadóknak ez több,
Mint háború, élet vagy halál,
Hisz nekik a szabadság a főbb,
S nem az mit az ész diktál,
Hírtelen a kűrt felharsog,
Mélyen az ellenég szívébe hatol,
A szél felsüvít, a zászló lobog,
S minden embert átkarol,
Üvölt a támadósor,
Vágtatnak a folyóba,
S az a folyó maga a pokol,
Vágtatnak a túlpartra,
Egyikük sem élheti túl,
Tudatja velük a tapasztalat,
De a szabadághoz vezető út,
A Pokol folyóján át halad.
