A Oncsik János felhasználó összes verse >>>
Egy hétvégi ügyelet története
Nyugis volt a szombat nappal,
Minden jól ment a csapattal.
Egy apróság történt csupán,
Le is írom így délután:
Történt egyszer, hogy egy legény,
Ő volt Zoltán, szólítsuk nevén!
Úgy döntött, hogy sütögetne,
De nem volt olaja egy csepp se.
De talpraesett ez a fiú,
Ki mellesleg igen hiú.
Arra gondolt, mi baj lehet,
Ha mástól vesz el egy keveset?
Így hát benyúlt a szekrénybe,
És olajat töltött egy edénybe.
Vacsoráját mind befalta,
Mind a 10 ujját megnyalta.
A mi Istvánunk derék legény,
És mint tudjuk, igen serény.
Szombat reggel arra ébredt,
Sütne valamit, de tényleg.
Hősünk nyújtózott egy nagyot,
Majd a konyhába baktatott.
De a szája tátva maradt,
Mert nem lelé az olajat!
Így szörnyű haragra gerjed,
Lelkében a düh, csak terjed.
Szíve lüktet, vére vinné,
Ki nem látja, el se hinné.
Ki lehet-e galád lélek?
Halált érdemel a féreg!
Ha rátalálok erre az alakra,
Kitépem a szívét, de kajakra!!
Ily szörnyű bűntényt még nem látott e világ,
Ez a tett mindenképp bosszúért kiált!
Végül úgy határoz, ahelyett, hogy csak morogna,
Az igazság pörölyeként inkább lesújt a gonoszra.
Akárki is tette vele,
Le lesz tépve majd a feje.
Aki ilyesmire képes,
Vesznie kell, nem kérdéses!!
Így hát komoly nyomozásba kezdett,
Analizált és helyzetet elemzett.
Bár az italozás, testén hagyott egy két nyomot,
Éles logikája szinte semmit sem kopott.
Nem is maradt titok előtte a tettes kiléte,
Így el is dönté, hogy miután a szívét kitépte,
Felnégyelé vala Zoltánunk szikár testét,
Hogy biztosan ne élje meg a másnap estét.
Szerencsére mielőtt megtehette volna,
Találkozott velem és lebeszéltem róla.
Zolinak azért majd el kell magyarázni,
Ne használja más olaját, mert még rá fog fázni!!!
