A Tibor Sultis felhasználó összes verse >>>
Októberi Séta
Éppen csak érződik az ősz hővös szele,
Thomas Dylan nyomában Laugharne fele.
Megállok ott, ahol Ő is állott,
Csend van, a lelkem áldott.
Apály van, csónakok oldalukra dőlve,
Csodálom őket a sziklaszirten ülve.
Mellettem egy rozsaszín virág nyílik,
Egy járókelő halad el, köszönök, így illik.
Hallgatom a vörösbegy esti dalát,
Halászháló fedi a csónakház falát.
A halott nyár szelleme suttogja szavát,
Látod ott Sir John Parrott hadát?
Régen norman urak uralták e tájat,
Most walesi pásztor tereli a nyájat.
Sokan ásták, vájták földjét,
Kívánták a várúr hölgyét.
De mára csak rom maradt a várból,
És fish and chipset rendelhetsz a bárból.
Esteledik, vasárnap van, Október első fele,
Vajon milyen lesz ez év tele?
Ballagok a dombról, utam lehullott lombtakaró fedi,
Tudom, hogy ittlétem senki nem feledi.
Talán-e vers lesz, egy maradandó emlék,
Ezt olvassák különböző elmék.
08/10/2017 Laugharne
