A Csak Erika felhasználó összes verse >>>
TAGADOM
Megtagadtam Istent.
Meglehet vetni.
Akit szerettem szívemből,
Karjaiból hagyott kivetni.
Milyen Isten,ki tudta,
Napi imám mind érte szólt,
Magamért nem kértem,
Bármi nehéz volt.
Most se enyhít fájdalmamon,
Kegyetlen egy Isten.
Befelé nyelem könnyeim,
Látja,hagyja,ezért mondom, nincsen.
Ha tudnám az ördög mellém állna,
Egyeznék vele,ha vissza kapom szerelmem,
Ha meghalok,vigye,övé a lelkem,
Csak kicsit segítsen.
Bűnös szavak ezek.
S lehet,elkárhozok.
Ha mással fogom látni kedvesem,
Ott helyben,úgy is belehalok.
Mert ezt a fájdalmat nem lehet kibírni,
Szavakba öntve,hasonlatosan se lehet,
Csak úgy kifejezni.
Lenne fél lábam,fél karom.
Ment volna el eszem.
A lelkem szenved,fáj,
Ordítok szívem annyira fáj.
Némán teszem,tekintetem,
Felszegve az égre,
Ha Isten "szeretet",ezt miért engedte.
Sosem voltam ledér céda,vagy
Asszonynak nem való.
Amim volt,a hűség,a szeretet,s a Mindenható.
Itt állok árván,egy szakadék szélén állva,
Remélve megcsúszik a lábam,
S megyek a halálba.
Bár vigyázhatnék lélekként reád.
Ha boldognak látnám,
Holtként mástól nem sajnálnám.
Vajon most kit csókol? Kit szeret? Kit ölel?
Eldobott egy napon,s szenvedve,fájdalom közt,
Vesztem hitemben,s mindenben el.
Ha most kérem Istent,vissza adná nekem?
Sajnálatból,szánalomból szenvedve mellettem?
Nem elég,hogy nyomorult volt eddigi életem.
"Másfél évet élt",ne két dátum legyen koporsómon nekem.
Nem az évek számítanak,születéstől temetésig.
Van ki már huszonötnél halott,s hetvenként temetik a testét.
Szeretlek szerelmem.Te vagy a mindenem.
Istent megtagadom.Elvette veled,az egyetlen álmom.
Hitem tagadom,megtartani nem tudom.
Ha Isten ezért nekem megbocsát,
Minden óvó szeretete szálljjon,kedvesem,terád!
#Junia
